10/7 - Élvezetes, Camera Obscura

Star Wars VIII – Az utolsó Jedik. Most nem írott véleményt, hanem egy markáns, ámbár a jövőben még változóképes véleményt hallgathattok meg tőlem arról, miért rossz és miért jó film egyszerre az eposz legújabb része! Teljesen Spoilermentes a hanganyag!

Röviden: 10/7

10/8 - Kötelező darab, Game Obscura

18 kártyalap. Már nem egyszer bebizonyította társasjátékos közösség, hogy csekély számú tartozék is elegendő lehet egy jó és tartalmas játékhoz. Bár a Tides of Madness esetén pár ugyanolyan jelzőre is szükség lesz még, illetve számolásra alkalmas manuális vagy automatikus eszközre, ennél kevesebből tényleg nehéz lenne ennél mélyebbre merülni. Ez a kétszemélyes játék ugyanis megköveteli a memóriát, az alapos előrelátást, a másik lépésének kifürkészését és a kombinációk fejben történő összepakolását.

Olvasd tovább!

10/8 - Kötelező darab, Camera Obscura

Az elmúlt időszakokban megszokhattátok, hogy hullámokban támadok. Vagy megszokhattam, ha maradok a “blog mint online napló” kiteljesedésnél. Remélem elül majd ez a bizonyos hullámzás és beáll egy megszokott rend, mind a cikkeket, mind a honlap kinézetét illetően. (A megnézett filmeket azóta is listázom, jelenleg nem kevesebb mint 77 film várja az elemzést.)

A visszatérésre mi mást is választhatnék, mint a Star Wars három és feledik részét, a Zsivány egyest, mely bejelentése napján sem mozgatott meg, utána pedig pláne. Az Ébredő Erő jó kis nosztalgiavasút volt a maga módján – én a moziban megvesztem érte, de a második megtekintést követően eltünedezett szemem elől az SW mánia piros-zöld fátyla. Azóta sem volt rá affinitásom, hogy újranézzem, és ez sokat elmond róla. Na, de nem az Ébredő Erő miatt vagyunk itt.

swro

Ahogy azt pár barátomnak ecseteltem az első és második megtekintését követően, a Zsivány egyes képes volt újat mutatni és képes arra, hogy ne elégedjek meg kétszeri nézéssel. Ez pedig nagy öröm. Így hiába az első óra elkótyavetyélt történetmesélése, a második óra bőven tart izgalmakat, látnivalókat, igazi mesét. Igazi Star Wars hangulatot. Nem csak olyan nosztalgia jellegű “tömd bele a számba az egészet, mert én úgy szeretem” Ébredő Erő típusút, hanem igazi Raffaello/Mozart golyó “adj belőle, de majd én szépen lassan eszegetve kiélvezem amit kaptam” típusút. És ez nagyon jó!

A film számos filmesztétikai (CGI színészek) és történetbeli (karakterek előtörténete) kérdést tesz fel, de vannak témák, melyeket nagyon ügyesen árnyal, és ez jót tesz az univerzumnak. A kémek kettős munkája, a lázadás politikai atmoszférája, a birodalmi tervek megalkotóinak szövevényes élete, a dezertőrök és erőhasználók szerepköre. Az Új Remény átértékelődik, magasabb szintre kerül miatta. Ez a film úgy vonul be a Star Wars történelmébe, mint a 0. rész. Mint az a rész, amit először látnod kell. Az új Flashback sorrend: Zsivány egyes, Új remény, A Birodalom visszavág, Baljós árnyak, A klónok támadása, A Sith-ek bosszúja és A Jedi visszavág. (Filmsorszámot szinte direkt nem is írtam, az Ébredő Erőt pedig addig mindenképp kihagyom, amíg nem látjuk a VIII. és IX. részeket, amik már nem csak a nosztalgiáról vagy a koppintásról fognak szólni.)

Az pedig, hogy a Zsivány egyes bejutott ebbe a díszes társaságba és ilyen előkelő helyet kapott, mindent elmond róla. Nem tökéletes a film, de ízig-vérig Star Wars mozi. Végre!

Értékelésem: 10/8

10/6 - Jó alkotás, Camera Obscura

Színvonalnövekedés – Rebels 2. évad

A Lázadók második évada már jóval kiforrottabb volt, mint a korábbi, így előfordulhatott az is, hogy egy-két részt kvázi maxi figyelemmel toltam végig. Itt is voltak műpoénok, felesleges részek, túldramatizált pillanatok, de összességében ez végre rendben volt. Szépen felépített, okosan összerakott mesesorozat a Lázadók, 20 résszel.  Remélem a jövőben hasonlóan emelkedni fog a színvonal.

10/6

10/5 - Átlagos, Camera Obscura

A Star Wars hat része gyakorlatilag arról szól, hogy egy demokratikus jogállam alól hogyan és miért csúszik ki a talaj, hogyan váltja fel mindezt egy diktatórikus rendszer, amit gyakorlatilag a demokratáknak köszönhet a világ. Aztán jönnek a “mocskos lázadók” és próbálják visszacsinálni a dolgot, hogy a diktatórizmust felváltsa ismét a szabadság. Ezt a tevékenységet pedig egyesek lázadásnak, mások terrorizmusnak nevezik, és hát a Rebels sorozat első évadjában is egy ilyen “terrorista csapatot” követünk nyomon. Már amennyiben a birodalom oldalán állunk.

KananCrew

Kemény leszek: a Lázadók első évada egy szemétdomb. A “klónos rajzfilmsorozat” után itt egy újabb, mely történetileg a 3. és 4. rész között, a Halálcsillag megépítésének idejében játszódik. Kapunk egy olyan csapatot, ahol minden karakter egysíkú, ügyetlen jellemformálási szándékkal rendelkezik. Idióta és gyerekes párbeszédek sokaságát öntik ránk, a történetek pedig szintén kőegyszerűek. A látványosan gyermekeknek is szánt sorozat együgyű, elnagyoltan megrajzolt, sablonszerű. Ha nem Star Wars lenne az univerzum és így a történetek háttere, erősen megcsappanna a nézők és a kedvelők száma.

Ebből fakad gyakorlatilag egyetlen előnye is: néhány jelenetben kitágul az ismeretünk az erőről, a birodalomról, a lázadókról. Feltűnik Ashoka, Darth Vader, Lando Calrissian, találkozunk a huth családdal, a lézerkard készítéssel, és számos “fluff”-ba futunk bele, ami KIRÁLY. Ez az egyetlen megmentője az évadnak, ez az egyetlen oka, hogy végignéztem, hogy hamarosan így teszek a 2. évaddal is (ezt a klónos rajzfilmsorozatnak nem sikerült elérni, ilyen szempontból pedig előrelépés történt). Hoppá, bocsánat, hirtelen eszembe jutott még egy másik indok is, miért jó a sorozat: mert egy rész csak 19 perces!

Értékelésem: 10/5

10/6 - Jó alkotás, Game Obscura

dp2Nem esik nehezembe bevallani: a Star Wars világa különösen kedves szívemnek. Nem csak a jó és gonosz általános harcának egy különleges, bolygókon átívelő mivolta, hanem azon tettek okozta belső kohézió miatt is, melynek nyomán úton útfélen ugyanaz érlelődik bennünk: mi a helyes, meddig tart az egyik és a másik út, van-e objektív igazság és az egyén szerepe hol helyezkedik el saját maga, illetve a többi személy oltárán. A sajnálatos módon a kánonból törölt Star Wars regények tovább mélyítik azt, ami nem feltétlenül fér fel egy gyermekeket és felnőtteket is pár órára elvarázsolni kívánó vászonra. Nevezetesen, a karakterek, helyszínek, tárgyak, eszközök és az Erő olyan ismeretébe nyerünk velük bepillantást, amelyért érdemes megdolgozni.

Olvasd tovább!

10/6 - Jó alkotás, Camera Obscura

sw

Intenzív, kellemesen lüktető, borzongató, frenetikus élmény a Star Wars VII: Az ébredő erő. Abrams tudja, mitől döglik a légy, tudja, mi kell a kiéhezett SW fanoknak, akik számára az előzménytrilógia csak egyfajta becsületsértésként létezik. A klasszikuson felnövő generációnak olyan nosztalgiabombát nyújt, olyan erőteljes jelenetekkel bombázza szét az agysejtjeinket, mellyel garantált az állandó libabőr. Így pedig az apró-cseprő hibáit is el tudjuk nézni. El tudjuk nézni, hogy sok kérdést nyitva hagy, hogy nem tudjuk, pontosan mi is történt az eltelt 30 év alatt, hogy sajnos a politika kb. 0 szerepet játszik, hogy a csúcsfegyver meglehetősen különös működési elvet használ. El tudjuk nézni, mert a Star Wars mindig is egy epikus mese volt, és mint minden meséhez, ide is illenek a mesei elemek. Mi pedig éppen erre a mesére vártunk. És ez így volt tökéletes. Köszönjük!

A pontozást most hanyagolnám, még ülepednie kell, és még párszor meg kell látogatnom a mozit. Olyan élményt adott, melyről 20 éven keresztül azt hittem, hogy már nem is létezik. De, igen, létezik. ITT VAN!

Update, 1 évvel később: 10/6

10/7 - Élvezetes, Camera Obscura

“Még szerencse, hogy sisakot visel, uram!“ – mondja a főparancsnok Lord Helmetnek miután sikerül elképzelhetetlen sebességre kapcsolni. Az Űrgolyhók tökéletesen mutatja be, hogyan kell egyetlen alkotást (Star Wars) teljes egészében kifigurázni, úgy, hogy az valójában is vicces, emlékezetes legyen. Bár ehhez sokat merítenek az angol humorból, ami miatt azért fárasztó jelenetekre kell készülni, de ha átengedjük a hülyeséghatárunkon a marhaságokat, kegyetlenül jól érezhetjük magunkat. A film célja pedig éppen ez!

Értékelésem: 10/7

10/7 - Élvezetes, Game Obscura

Szerintem nincs ember aki ne ismerné Ártúdítút, vagy ahogy verziószáma mondja: R2D2-t! No és a “Vigyázz 6!”, illetve az Uno/Solo kártyajáték is hasonló ismertségnek örvend. Ezt a két játékot (és még sok másikat, mivel világmegváltó gondolat, mechanika nem igazán jellemzi) is ötvözi egy fan-made produkció: Star Wars: Stolen Plans Card Game. A játékot Matthew Meadows készítette és tette közzé 2006-ban, melyet Vice jóvoltából volt szerencsém kipróbálni, magyar nyelven.

Olvasd tovább!

10/9 - Egyszerűen zseniális, Camera Obscura

Érthető, hogy sokaknak nem volt szimpatikus a Csillagok háborúja előzménytrilógiájának záró része, A Sith-ek bosszúja. Hosszú volt, túl nagy időt és túl sok cselekményt ölelt fel, Anakin átállása viszonylag hirtelen következett be, a vége nemcsak szomorú és komor volt, de döbbenetesen fájó, a zene pedig túl sok újdonságot hozott – hallom/olvasom ismerősöktől és ismeretlenektől egyaránt.

Számomra mégis épp ezen indokok miatt vált az egyik legnagyobb SW filmmé! Egyetlen perc holtidő nélkül, állandó akció és dráma, tökéletesen egybecsengő nyitó és záróképek: fantasztikus űrcsata, majd mester-tanítvány találkozó a Mustafar bolygón. Anakint megkörnyékezi a gonosz és sosem állt volna át, ha nem félti úgy Padmét, mégis, ahogy ezt felépíti az egész trilógia, bámulatos. Mert átérezhető Anakin cselekedete és elhiteti: ezt bármelyikünk megtette volna az adott helyzetben. A sokkolás mégsem Anakintól érkezik igazán, hanem az engem sokkal jobban lenyűgöző kancellár részéről. És most nem is elsősorban a Windu-féle párbajra gondolok, ami végül saját magát is elsorvasztotta, hanem arra, hogyan lavírozott állandóan úgy, hogy bármi történjék a világban, ő jöjjön ki jól belőle – és végül a birodalom teljhatalmú vezérévé váljon.

Az akciójelenetek és párbajok már-már túlontúl profik, és lélegzetelállítóak – még a droidok idétlen visítozását is képesek feledtetni, a hangtechnika, az effektek pedig brutálisan szólnak. A zene pedig tökéletesen illeszkedik a jelenetekhez, melyek ráadásul képesek végig magukon hordozni az eredeti trilógia egyedi vonásait. Anakin átalakulása pedig lenyűgözően komor és hiteles.

Vérbeli Star Wars film és szinte tökéletes lezárása ez a rész a bukdácsoló Baljós árnyaknak és a Klónok támadásának.

Értékelésem: 10/9

10/4 - Gyenge, Camera Obscura

Az SW világ hatalmas. 2-2 órában nehéz mindent részletesen bemutatni. Nem véletlen, hogy a 2. és 3. rész között eltelt időt, a klónok és a droidok közti ádáz küzdelmeket egy sorozattal is szerették volna megismertetni. Az aktuális trendeknek megfelelően egy Disney-szerű rajzolt animációval van dolgunk, melyben hőseink a filmben szereplő karakterekre hasonlítanak – azonban gyakorlatilag sikerült őket érzelemmentes-műanyagként megalkotni. A sorozat beindítását egy 2 órás, “egész estés családi móka” animációra bízták, A klónok háborújára.

Anakin tanítványt kap, hátha az segít vegyes érzelmei feldolgozásában és együtt kell megmenteniük Jabba fiát, hogy a huttok a birodalmat és ne a sitheket támogassák.Az egyetlen dolog, ami a habosbabos, általános iskolás korosztálynak készült filmecskét megmenti, hogy sok-sok olyan információval gazdagodhatunk, mely a filmekből kimaradt. És egy SW-fannak ennyi is bőven elég, hogy megérje megnézni – mégha az egész olyan szenvedős is…

(Reméljük az idén megjelenő 3. és 4. rész között játszódó Rebels jobb lesz…)

Értékelésem: 10/4