10/8 - Kötelező darab, Camera Obscura

Cloverfield Lane 10. Egy leányzó autóbalesetét követően egy bunkerben ébred, a föld alatt. “Fogvatartója” nem közeledik hozzá szexuálisan, sőt, ételt ad neki, ápolgatja, majd amikor elérkezettnek látja az időt, közli vele: odakint mindennek vége, ha kinyitják a bunker ajtaját, meghalnak. Vajon mi az igazság? Igazat mond a fickó? A látszat minden másodpercben változik. Eszméletlen jól felépített thrillerrel van dolgunk, ami épp csak a kellő mértékben kiszámítható, amely nem rágja szét az agyunkat, de azért elmélyít néhány kérdésben. Az alakításokon túl ami eszméletlen jól működik a filmben, az a valóságérzet: mintha mi is be lennénk zárva, ott lennénk a szereplőkkel együtt, a föld alatt. Ez pedig kúl.

cloverfield5-xlarge

Amiért pedig dicséret illeti az alkotókat, hogy nem hagynak minket csávában: a legtöbb rejtélyre fény derül, vagy így, vagy úgy. A befejezés mondjuk szerintem nem elég sötét, de így is izgalmas, élvezetes kis mozi ez, méltó a megtekintésre!

Értékelésem: 10/8

10/8 - Kötelező darab, Camera Obscura

Szüntelen brutális látványakció a Mad Max – A harag útja, de aki egy kevéske üzenetet is keres az őrült futamban, az megtalálja. És épp ez a szép ebben a szuperrealisztikus posztapokaliptikus világban, ahol az elsőszámú szabály: éld te túl!

e1

Jó ötletek, emlékezetes látványvilág, viszonylag egyszerű történet: ez jellemzi leginkább a Mad Max 4. részét, mely önmagában is meágllja a helyét; és bár azért hibák sokaságát is felróhatjuk neki (pl. nincs igazi főhős, az emlékképek nincsenek sem megmagyarázva, sem lezárva, túlságosan mesés a befejezés, ezernyi kérdést hagy megválaszolatlanul, stb.), a 130 perc végén úgy fogsz felállni székedből: SZEMBESZÁLLOK AKIVEL KELL, NEKIMEGYEK, AMINEK KELL. Feltuningol, feltüzel, beindít: ez a MAD MAX-hatás!

Értékelésem: 10/8

em2

10/3 - Nem ajánlott, Camera Obscura

A Majmok bolygója 2: Forradalom pontosan ugyanott folytatja, ahol a Lázadás befejeződött. A majomkór halálosan lecsapott, szinte kipusztítva az emberiséget. Persze vannak, akik immunisak maradtak és túlélték. Ők pedig most összetalálkoznak az azóta is együtt maradó, egyre intelligensebbé váló majomkolóniával.

A majomkolónia pedig gyakorlatilag ugyanazokat a vonásokat hordozza, mint pár ezer évvel ezelőtt az első intelligens emberi közösség. Normák, erkölcsök,  szabályok, vezetők, vitafórumok, külső hatások. Mégis annyira gyenge a színészi játék, annyira érdektelen, hogy mi lesz párszáz majommal, vagy épp párszáz emberrel, hogy engem alig-alig kötött le a dolog. Ennél sokkal-sokkal mélyebb, szövevényesebb és izgalmasabb az, ahogyan a társadalmunk kialakult. Itt pedig még az önreflexió is sekélyes, hiszen a majmok emberi hibákat követnek el, és bebizonyosodik, hogy milyen kulcsfontosságú a vezető majom/ember személye. Merthogy az egész dolog zátonyra futása mögött nem a társadalom gyengesége, rossz beállítódása, hibája áll, hanem az egyéni érdek. Így pedig nem derül ki az, amit végig magában hordoz: jobbak az intelligens majmok az embernél, vagy mi is csak intelligens majmok vagyunk? Olyan erős kritikát fogalmazhatott volna meg erről a rendező, a forgatókönyvíró, de ez nem történt meg. Sőt, ezzel gyakorlatilag felmenti az emberiséget… Már-már hallom a mély narrátori férfihangot, mint valami láthatatlan mennydörgős istentől felülről lejövő égi szózatot a film végén : “Látod, egy csapat intelligenssé váló majom is pontosan ugyanazt csinálta, mint te évezredeken át, szóval nem kell szégyenkezned, ez így természetes!” Hát kösz…

A képi világ engem nem nyűgöz le, több kell nekem annál, mint a képernyőre csapott néhány majompofa, több kell annál, hogy a majmok lovagolva lövöldöznek, több kell annál, hogy a posztapokaliptikus világban az emberek csak csendesen tűrik a sorsukat. Számomra ez az egész életidegen, gyenge, unalmas és gyakorlatilag semmitmondó – persze lehet bennem van a hiba.

Értékelésem: 10/3

10/5 - Átlagos, Camera Obscura

A Majmok bolygója: Lázadás a címen kívül semmiben nem kapcsolódik a klasszikus mű 2001-es adaptációjához. Na jó, majmokról meg intelligens lényekről szól. Hogy ki a majom és ki az intelligens lény? A film rátok bízza ennek eldöntését.

A jelenetek első fele a szuperhős-filmekből vett trendeket követi – nem véletlenül. Nagyon sok dinamikus vágás, közelik mutatása, a szereplők helyett sokkal inkább a történetre fókuszálva. Rögtön beleugrunk a történet közepébe, egy laboratóriumba, ahol egy világmegváltó gyógyszert fejlesztenek, majmokon kísérletezve. Majd történik valami váratlan. Ha az első képkockák után egy új szuperhős születik és a főszereplőből “mánkimen” válik, nem csodálkoztunk volna rajta. De ehelyett kapunk egy történetet egy majomról, mely talán mégis szuperhősként funkcionál – saját fajtájában mindenképpen.

Láthatjuk a belső vívódását, a drámáját és magát a végső Lázadást, mely látványos ugyan, mégsem tűnik akkora világmegváltó dolognak. A szuperhős jelleg pedig nem véletlen, hiszen ő az, aki mint valami Martin Luther King, Gandhi, vagy Mózes, kivezeti “népét” az elnyomók keze alól, egyenesen a kánaánba. Sok párhuzam, izgalmas kérdéskörök, jó történet, de mégis üres marad minden a film után. Nincs világmegváltó gondolat, nincs “milyen jó lenne, ha…” érzés, nem szól hozzánk, nem vált ki érzelmet. Egyszerűen csak láttunk egy újabb képtelen történetet, jelen pillanatban a majmok egyenjogúságáról. De ez az egész annyira életidegen (komolyan ez a világ, ez az én személyes életem legnagyobb problémája??), hogy nem tudom igazán komolyan venni. Ahhoz pedig, hogy felhívjuk a figyelmet az állatok bántalmazására, lehet ennél katartikusabb filmet is összehozni mondjuk aranyos pandamacikkal…

Szóval mint történet, mint rendezői feladat, ez egy erős alkotás; az egyik legjobb a Majmok bolygója sorozatban. De önmagában, azt az üzenetet tekintve, amit hordoznak ezek a filmek, teljesen alulmarad. Ilyen szempontból pedig jogos lehet a kérdés: minek nekünk, nézőknek egy szuperhős majom? Mit kezdjünk vele? Hahó, van ott valaki, rendező urak?? Mit kezdjek egy kib*szott szuperhős majommal????

Értékelésem: 10/5

10/5 - Átlagos, Camera Obscura

A 2001-es Majmok bolygója nem tesz mást, mint megkérdezi tőled: az emberiség rosszabb az állatoknál? Hiszen bántjuk egymást, rácsok mögé szorítjuk azt amitől félünk, vagy azt, amit mutogatni akarunk, sőt, kísérletezéseket folytatunk velük. Ha meg valamely ember kicsit másabb, akkor ismét előjön a félelem és a felsőbbrendűség, és diliházba küldjük, vagy évszázadokon át rabszolgaként tartjuk. Mert megtehetjük.

Aztán mindig jön valaki, akire támaszkodva lehet küzdeni mindez ellen, hogy az adott probléma megváltozzon. De az emberiség személyisége (hmm, tök jó kifejezést alkottam, az emberiség személyisége… tetszik) – már ha létezik ilyen -, sosem változik, és úgyis kitalál majd valami újabb “hülyeséget” amivel elnyomhat másokat…

Ez az ami a vászon mögül behatol a fejekbe, ha figyelmesen nézzük. De közben látunk egy jól induló történetet és egy emlékezetes (bár meg nem magyarázott) befejezést. Ami közötte van viszont olyan lapos mint a frissen vasalt ing. Színészi játékról nem igazán beszélhetünk, Wahlberg katasztrófa, a többi főszereplő meg majomjelmezben ugrabugrál, ami lehetetlenné teszi a komoly színészi játékot. Sivár, száraz és unalmas – de ha sikerül mély gondolati mondanivalót elcsípni, akkor megéri megnézni. Máskülönben nem sokat fog jelenteni és gyorsan elfelejtitek majd.

Értékelésem: 10/5

10/4 - Gyenge, Camera Obscura

After Earth, vagyis A Föld után. Shyamalan és Will Smith olyan produktumot alkottak, mely érezhetően egy céllal készült: Hollywood-ba tolni a kis Jadent, aki egyébként Will Smith fia. Ez a sci-finek nem igazán nevezhető, logikátlanságokkal és sok-sok kívánnivalót maga után hagyó, egysíkú és bugyuta filmecske az apa-fia kapcsolatról, a félelemről szól – ráadásul mondanivalójával sem lehet teljesen egyet érteni, mely ez: a jövő csak másodlagos, a jelen a legfontosabb. Az egyébként egyszer nyugodtan nézhető és kibírható, de amúgy szinte semmit nem adó filmről mások is írtak már itt-ott. Kritikám többi részét most az ő tollaikból vett idézetekkel egészíteném ki:

1tumblr_mul0vmqne91sn6gt7o1_500
“Sehol egy kis hangulatos poszt-apokaliptikus környezet, sehol egy továbbra is itt tengődő emberi törzs, még csak plusz túlélők sincsenek, pedig erősen “na ne már” érzést vált ki az emberből, hogy pont ők, és csakis ők ketten élték túl ezt az egészet. Még csak félelmetes vadállatokat sem látni sehol, az egyetlen komoly veszedelem egy földönkívüli lény, egy olyan bolygón, ami elvileg épp az élővilága miatt veszélyes…“ /Kulcskészítő/

“A történet zagyva és gáz. Elhagyjuk a bolygót mert lakhatatlan lesz ok, ellenséggel találkozunk az új bolygón ok, az ellenség gyilkos fenevadakkal árasztja el ezt a bolygót majd elmegy ok, ezek a teremtmények nem látnak csak a félelmeinket érzik ok, egyet elfognak és velük zuhan az újra regenerálódott földre ok, na de az hogy 2000 év múltán űrhajóval utazunk, de dárdával rohangálunk az már sok. Drónnal keresik a lényt, de muszáj karddal megölni…” /Russel/

És végül kedvencem, mely a második képen illusztrálva is látható:
“A mutáns szörny egyfolytában májusfát épít a halottakból.” /Bigpapa/

1tumblr_mul0vmqne91sn6gt7o2_1280

Értékelésem: 10/4

10/3 - Nem ajánlott, Camera Obscura

Figyelem! Képrejtvény! Mi látható a képen?

tumblr_mve6oqilAo1sn6gt7o1_1280
a) Egy zombi.
b) Egy vámpír.
c) Voldemort nagyúr és Harry Potter közös leszármazottja.
d) A PC-s játékok (főleg GTA) miatt erőszakossá váló Pistike felnőttként.
e) Egy bandavezér, aki megőrült az éhségtől és ezért mindenkit megöl aki az útjába kerül, a kaja már nem érdekli és nehezebb megölni mint a Terminátort.

Nos? A megoldás nem természetesen az utolsó. Legalábbis A kolónia című lenyűgöző “akciókalandscifi” besorolású filmben ezt a megoldását választották a “hogyan tegyünk feszültté egy olyan helyzetet, amikor az ételhiány, a belső emberi feszültségek, a betegségek, a hideg és a bezártságérzet nem elegendő minderre”. Posztapokalipszizmus? (sic!) Az van. Vértócsák és félresikerült vágások? Tömérdek. (Látványos a végén amikor mindenki kimászik a lyukból és 5 főt mutat a kép, de 1 perccel később már 10-en vannak.) Felesleges hősként meghaló fő”hős”? Naná! Értelmes és tartalmas 90 perc? Na ezt az egyet kifelejtették…

Értékelésem: 10/3

10/8 - Kötelező darab, Camera Obscura

Titokzatos furcsaság
9. Azaz Kilenc. Vannak filmek, amelyek első pillantásra olyan furcsának tűnnek – no és a hype is hiányzik mellőlük -, hogy folyamatosan csak halogatjuk megnézésüket. Aztán egy idő után, nagy nehezen csak megnézzük. És rájövünk, hogy ami kezdetben furcsa volt, az igazából csak különös. Sőt, nem is különös, hanem zseniális. Valahogy ezzel az animációs mesével is így vagyok. Titokzatos – ahogyan a cím is az -, izgalmas és komoly kérdéseket feszeget. Amolyan posztapokalipszis utáni posztapokaliptikus mese ez, mely nélkülözi a közhelyeket, mégis olyan, emberiséget érintő kérdéseket feszeget a maga gyermeki módján, amire nincs jobb szó: zseniális. Nézzétek meg és rájöttök miről beszéltem! 😉
Értékelésem: 10/8