10/6 - Jó alkotás, Game Obscura

A Far Cry 5 nem csak történetében mutatja be egy szekta működését, az énkép torzulását és az antikrisztus szerepét egy amerikai vidéken, hanem bennünk, játékosokban is hasonló élményeket, érzéseket kelt. Magával ragad, bevonz, elhiteti, hogy ez mekkora királyság, hogy ide akarsz tartozni, hogy többé más nem is érdekel – és végül vagy átmossa ezzel az agyad és “Far Cry 5 hívővé” válsz, vagy rájössz, hogy ez is mekkora egy pimasz átverés volt.

A Far Cry 5 ugyanis nem jó játék. Jó az átvezető animációkban, jó az effektekben, a nyílt tér érzetében, a grafikában, a karakterekben, a háttértörténetben. De a játékélmény, amikor már én irányítok, kevésbé frankó. Ugyanazt megkapjuk, amit már korábban, repetitív feladatok, gyilkolászás, robbantgatás meg duma, duma és duma, meg valami össze-vissza fejlődésrendszer. Brutálisan nagy a terep, így ha azt gondolod, te csak a fő sztorival haladsz, rossz hírem van: nagyon lassan fogsz haladni. Közben pedig ezernyi bug fog irritálni. Amikor épp küldetés közben megcsinálsz egy mini-questet, és hirtelen nincs ott, akit megmentettél, vagy amikor hidroplánnal kell úgy végigszáguldanod egy folyó felett, hogy beleőszülsz mire sikerül, mert a játék mindent megtesz, hogy szívasson. (Pl. nekiütközöl a levegőnek. Igen, a levegőnek.) Amikor épp harcolsz és a semmiből ott terem melletted egy enemy. Amikor bebújsz egy lyukba, ahonnan mindenkit kilősz, de az ellenfél megkergül és körbe-körbe rohangál. Amikor hiába választod ki a fegyvered, a játék másikat ad a kezedbe. Amikor az AI hirtelen brutálisan sebezhetetlen lesz, vagy épp lükébb a fűszálnál is…

Nem jelenteném ki, hogy a Far Cry csalódás, mert nem az. Sőt, rendkívül vonzó szépség. De csak az fogja élvezni, akit nem zavar az ismétlődés, aki nem érzi úgy, hogy ezt már eljátszatták vele korábban többször is, aki el tud merülni úgy egy open-world világban, hogy igazán jó fejlődés és craftrendszert nem kap. A Far Cry 5 – hiába a jó háttértörténet – csupán egy akciójáték a sok közül. Ne gondolj többet annál, mert csalódás lesz. Nálam továbbra is a Far Cry 3 az, ami mindent visz!

10/6

10/5 - Átlagos, Game Obscura

2014 októberében nagy dirrel-durral jelent meg a Civilization V-ből alkotott Civilization: Beyond Earth. Ebben a stratégiai játékban egy idegen bolygó benépesítése a célunk, ami remek ötlet. A kivitelezésben pedig látszik a törődés és a jó gondolatiság. Vannak már itt lévő idegen fajok, van terraformálás és van folyamatos fejlődés. Mégis, valami fontos hiányzik belőle, ami a repetitívségét csökkentené. Talán több időt töltöttem el a játék magyarításával, mint magával a játékkal (magyarítás itt) és hiába próbáltam saját felvételekkel “bizonyítani”, milyen klafa játékról van szó, a 150. körnél egyszerűen ráuntam. Ez a magyarázata annak, is hogy azóta sem vettem elő a játékot (pedig már komoly kiegészítővel is felruházták), és a végigjátszásom is hamvába holt.

Hát ez van. Ha valaki mégis próbálta, használta a magyarításomat, vagy csak van véleménye a játékról, ne habozzon, hátha ismét kedvet hozna hozzá. Mert nagyon jók az alapanyagok, de számomra sajnos nem álltak össze eléggé.

10/5

10/7 - Élvezetes, Game Obscura

A bombahatástalanító szuperfegyver

Mi a teendő, ha kék vezeték van a bombán, de közvetlenül előtte van 2 sárga, ráadásul 2 elem működteti? Nem tudod? Pedig egyértelmű… legalábbis ha nem akartok felrobbanni, érdemes az ilyen kis apróságokat is tudni. Vagy legalább gyorsan kikeresni a bombaszakértők kézikönyvéből. Ugyanis a Keep talking and nobody explodes (magyarul Beszélj folyamatosan és senki nem robban fel) játékban a célod az, hogy ne robbanj fel. Olvasd tovább!

10/9 - Egyszerűen zseniális, Game Obscura

XCOM: magasszintű stratégia

Az XCOM: Enemy Within nem akármilyen PC-játék. Elődjei sem voltak felejthető alkotások, de az, amit a 2013-as megjelenésű legújabb rész tartogat, minden képzeletet felülmúl. Egy katonai bázis kiépítésével és taktikai-katonai ütközetekkel kell ellátnunk a “világmegmentő” szerepét egy ufoinvázió kellő közepén. Stratégiai-taktikai, sokszor idegtépő, körökre osztott játék az XCOM, amit nem csak a játékstílus kedvelőinek, hanem a történetalapú végigjátszásokat fontosnak tartó gamereknek is ajánlom. (Ráadásul okoseszközökön is játszható!) Olvasd tovább!

10/8 - Kötelező darab, Game Obscura

Talán még maga Kasper Aagaard és Christian Marcussen sem gondolta volna 2009 tájékán, hogy a 2010-ben megjelenő Merchants & Marauders a legjobb 20 tematikus és a legjobb 100 társasjáték között fog gyökeret verni. Pedig – köszönhetően azért Ben Nelson és Chris Quilliams grafikusoknak is – de! Érdekes ez nem csak azért, mert a kalózkodós-kereskedős-intrikákkal teli játék egy viszonylag népszerű téma, melybe ezért könnyebb belebukni is; hanem azért is, mert ha valaki tematikus játékra, vagy a már sokat emlegetett ameritrash stílusra gondol, akkor bizony nem a ZMAN Games fog eszébe jutni, sokkal inkább a stílus jelenlegi úttörője: a Fantasy Flight Games (Battlestar Galactica, Odalent, Chaos in the Old World, Twilight Imperium, Arkham Horror, Battlelore – te jó ég micsoda nevek), vagy a 90′-es évek nagy ásza, a Games Workshop (Space Hulk, Battle for Armageddon, Blood Bowl, Talisman, Hero Quest – igazi klasszikusok).

Olvasd tovább!

10/7 - Élvezetes, Game Obscura

Most a Fable III nevet kapó, 2010-ben megjelent játékról lesz szó. Bár magyar nyelv is jár a nagyjából 10 gigát foglaló játékhoz, a címet nem magyarították, talán azért, mert a korábbi részek (melynek ismerete szinte teljesen felesleges) is ezen a néven futottak. Egyébként a szótár szerint egyaránt jelent mesét, történetet és valótlanságot a fable angol szó. Ennek megfelelően valóban egy fantáziavilágban játszódó, hol aranyos és bájos, hol kegyetlen és horrorisztikus mesébe csöppenünk.

Olvasd tovább!