10/4 - Gyenge, Camera Obscura

A Beépített szépség Hollywood 2000-ből származó tündérmese-giccse, ahol a kutyaképű nyomozó kénytelen beépülni egy halom szépségkirálynő közé, hogy leleplezzen valami eszeveszett nagy terrocselekményt és persze közben felfedezze önmagát, megtalálja a csakráját, rájöjjön az élet értelmére és arra, hogy igazából egy nagyon bájos teremtés… Hogy mi tetszik ebben a filmben az embereknek, néhány jó szóviccen kívül, nem nagyon értem.

Értékelésem: 10/4

10/6 - Jó alkotás, Camera Obscura

Egyik szemem sír, mert az 1970-es éveket látja, amint még mindig súlyos problémákat okoz Amerikában a bőrszín és a fehérek-feketék közötti ellentét; másik szemem pedig örül, hiszen fény derül rá, hogy az amerikai fociban mennyire kulcsfontosságú a csapategység és a megfelelő támadófal. Így pedig az NFL 2015. február elsejei döntője után azt hiszem, ennél jobb filmet nehezen találtam volna a mai napra.

Dráma ez a javából, a maga giccses, csöpögős jeleneteivel, vágásaival, zenéjével, ahol persze így áldrámából is kapunk egy keveset, de bepillantást nyerünk abba is, hogyan próbál úrrá lenni a helyzeten pár tanár (akik között szintén súlyos ellentét van). Hogy végül megnyerik-e a maguk kis bajnokságát, beválnak-e az edzői húzások? Hollywoodi filmről lévén szó, semmin ne csodálkozzunk. Mégsem rossz film az Emlékezz a titánokra, mert megmutatja, hogy igenis együtt kell dolgoznunk a sikerért, és le kell vetkőznünk az előítéleteinket, bármilyen mélyen is gyökerezzenek ezek…

Értékelésem: 10/6

10/6 - Jó alkotás, Camera Obscura

A sejt (The Cell) nem más, mint a Gyilkos vágyak (Extracted) 12 évvel korábbi megvalósulása. Képi jeleneteiben brutálisabb és komolyabb színészeket felvonultató film, mely a Hetedik mintáját követi. Sorozatgyilkosságok, nyomozás, elmélyülés a gyilkos elméjében és annak megfejtése.

A katarzis azonban itt (is) teljesen elmarad. Túlságosan művészi, már-már Salvador Dali stílusú képi világa túlságosan erősen viszi el a filmet abból az irányból, amelyikbe a hullák és kínzások indukálták volna. A kellemes egyensúly felborulása miatt hiába szeretném, nem tudom magasra értékelni. Pedig már csak a későbbi, Azonossággal kapcsolatos előremutatása miatt is megérdemelte volna mindezt.

Értékelésem: 10/6

10/9.9 - Szinte tökéletes, Game Obscura

A Carcassonne a Gazdálkodj okosan! után az első igazi társasjáték volt, amivel találkoztam. Megtetszett, pár évvel később pedig – a Monopoly mellett – az első játék volt, amit beszereztem. Nem csak nekem, a páromnak, barátainknak, családunknak is kedves játékká vált, így hamarosan megvettük a kiegészítőket is. Bár a Carcassonne család óriási, hatalmas választékból válogathatunk, én az „alap”, év játéka díjat nyert játékról és ahhoz tartozó néhány kiegészítőről ejtenék pár szót.

Olvasd tovább!

10/8 - Kötelező darab, Game Obscura

Mi is az a Citadella? A magyar értelmező szótár szerint fellegvár, egy utolsó menedékként szolgáló önálló erőd egy váron belül. Nekünk, játékosoknak (lehetünk akár 2-en, akár 7-en, vagy a kiegészítővel még többen) egy-egy várunk van. Ezt a várat kell építgetnünk kártyalapokkal, amik különböző épületeket adnak hozzá várunkhoz.

Olvasd tovább!

10/9 - Egyszerűen zseniális, Camera Obscura

Van a nyomasztó filmeknek egyfajta varázsereje. Mert utána sokáig nem enged el, magába szippant és utána nem vagy képes szabadulni tőle. A Rekviem egy álomért is egy ilyen nyomasztó film. A végkifejletet olyan folyamatosan spirálozó örvény készíti elő, melyből az utolsó 20 percben hiába szabadulnál, nem enged el, lenn tart, lehúz és katarzis-közeli állapotot teremt.

1tumblr_mw60lcFdNx1sn6gt7o1_500

Nem egy szokásos “ne drogozz” filmről van itt szó, hanem úgy általában a céltalanságról, és az álmaink által hordozott függőségről. Mert igenis, lényeges miről ábrándozunk és az álmodozást megfelelő tettek is követik-e…

Értékelésem: 10/9