10/9 - Egyszerűen zseniális, Camera Obscura

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik, ennek tudatában pedig főleg elnézéseteket kérem, betegség miatt kimaradt posztjaim miatt. De legalább megnéztük A tanút, ezt a ‘69-es csodát, melyről rosszat mondani nem is nagyon lehet, minden benne van ami a kapitalistaellenes szocializmust jellemzi. Merthogy ellenség kell, arra tanú kell, ahhoz pedig nemzeti érdek kell. Ha meg valami nincs, akkor megcsináljuk!

Értékelésem: 10/9

10/7 - Élvezetes, Camera Obscura

Mi történik akkor, ha a kapitalizmus által működtetett gyár egy kommunista kezébe kerül, az általa szerzett bevétellel pedig az állam, tehát a köz érdekét szolgálná? Mi történik akkor, ha ennek a kapitalizmussal átitatott gyárnak a tulajdonosa a szocializmus jegyében azonnal túladna ezen a szörnyűségen, de így nem az államot, hanem a saját vagyonát gyarapítaná? Ezt a kurta-furcsa helyzetet mutatja be viccesen, komikusan az 1969-es magyar film, Az örökös.


Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre alakítása fenomenális, és hiába érződik a propagandisztikus jelleg, mindezt okosan tálalja nekünk a rendező, Palásthy György, aki bár kínál egyfajta befejezést, mégis ránk bízza azt, hogy megítéljük, vajon mit lenne helyesebb cselekedni egy olyan helyzetben, melyben valószínűleg nem létezik az aktuális rendszernek megfelelő döntés. És ezzel talán a rendszer hibáját is felfedi (persze óvatosan, játékosan), mely ettől függetlenül még 20 éven keresztül “töretlenül menetelt”…

Értékelésem: 10/7