10/2 - Katasztrófa, Camera Obscura

Az elmúlt időben kicsit leálltam a filmekkel, a kevesebb, de minőségibb tartalomra vágytam. Ez azonban pláne ritkán valósult meg, köszönhetően a filmipar piackövető magatartásának és biztonsági játékának. A Szörnyszülők azonban ennél is lejjebb adta. Azt hitte, egy jó ötlet, amin nevetünk a haverokkal, jó lesz egy film alapjához. Azt hitték, ha szülőket mutatnak, amint saját gyerekeikre támadnak és teszik el őket láb alól, az elég vicces lesz. Nem lett az. Azt hitték, ha szülőket mutatnak vérben fetrengve a gyerekeik életére törni, az majd jó analógia lesz arra, “milyen nehéz is a szülők élete”. Nem lett az. Azt hitték, ha a családok egymást lemészárolják, az milyen drámai lesz. Nem lett az. Azt hitték, ha túlfűtött családon belüli erőszakot mutatnak be, az eléggé horrorisztikus lesz. Nem lett az.

Minden tekintetben értelmetlen, összecsapott sületlenség, amin sem elborzadni, sem sírni, sem nevetni nem lehet. Na jó. Olyan pocsék, hogy sírni lehet, de még arra sem érdemes.

10/2

10/2 - Katasztrófa, 10/3 - Nem ajánlott, 10/5 - Átlagos, Camera Obscura

A Fűrész első két része megérdemelte, hogy önálló bejegyzésben foglalkozzak vele, a franchise azonban olyan kínlódást mutat be az ezt követő 5 (!) részben, amely inkább egy gyilkosos szappanoperába illene.  Viccen kívül, ha ezek a részek nem önálló filmként akarnának működni, hanem 45 perces sorozatként, amelynek csak a legelső része 90 perces, akkor egy átlagos, normális, néhol izgalmas, néhol gyomorforgató 18+ -os sorozatot kapnánk, összesen 1+12 résszel. Mert minden részben vannak nagyon jó eszmefuttatások (bár a vége felé közelítve ezek egyre erőltetettebbek), jó csavarok (az elképesztően borzasztó, önmaga paródiájává váló 7. részt csak a viszonylagos csavar menti meg), nagyon jó feladatok és nagyon jó mini-történetek (kedvenceim azok, melyek kirakósról szólnak).

A filmes megvalósítás, az eleve elrendeltetett kínhalál és a szándékosan a szenzációhajhászásra törekvés elrontja mindazt, ami pozitívum. A vért és a szenvedést nem eszköznek, hanem célnak tekinti. Ez a legnagyobb hiba, amelyet elkövethet horror film, itt pedig szinte mindegyik részben ezzel találkozunk. A belső morbiditásunk és erőszakos vágyaink testet ölthetnek, hogy kiélvezhessük a legbrutálisabb gondolatainkat, talán sosem ismert vágyainkat. Csak az a baj, hogy ez pont ellentmond Kirakós elveivel, no meg az alkotások értelmével. Ha valami öncélú, az sosem sül el jól.

Sorozatként a Fűrészt 10/5-ösre értékelem.

Fűrész 3: 10/5 (az utolsó értékelhető rész)
Fűrész 4: 10/3
Fűrész 5: 10/3
Fűrész 6: 10/3
Fűrész 3D: 10/2

10/2 - Katasztrófa, 10/3 - Nem ajánlott, Camera Obscura

A Közöttünk az űr és A setét torony egymást múlta alul a 2017-es legrosszabb tini-sci-fi kategóriában. Így most én is egy bejegyzést szánok nekik. Kezdjük az egyszerűbb falattal, nem mintha bármelyik is olyan könnyű élvezet lenne. A közöttünk az űr egy űrszappanopera két fő vonallal. Az első egy szerelmi szál, ami nem működik, nem szikrázik, a csaj és a srác nem illik össze, nem is szeretik egymást – legalábbis a vásznon az derül ki, hogy jobban rühellik egymást, mint amennyire szeretnék. A második fő vonal a Föld-Mars utazásról és kolonizálásról szól, de olyan blődségekkel, eszetlenségekkel, amit felelőtlenség és naivitás lenne sci-fi-nek nevezni. Eleve az egész film egy ordas nagy kamu, amit a bántóan rózsaszín naplementés tengerpartos záró taktus csak odáig fokoz, hogy a műkönnyeink között várjuk a vége feliratot. Nincs benne semmi szerethető.

A setét torony ellenben legalább elmondhatja magáról, hogy használhatóbb alapanyagból dolgozik. A fantáziavilág eszetlen hülyeségeit ugyanis még mindig könnyebb elnéznem, mint egy ál-sci-fi-t, aminek minden mondata égbekiáltó szarság. Az alapanyag Stephen King regényfolyama, de ebből semmit nem sikerült átemelni, csak egy szerencsétlen gyereket látunk, aki átjut az univerzum középpontjába, hogy ott összeálljon egy keménylegénnyel és szembenézzen egy fickóval, aki valami megmagyarázhatatlan okból el akarja pusztítani a világunkat. A karakterek motivációja ismeretlen, a karakterek felépítése gyenge, a világ amiben játszódik nevetségesen gyenge lábakon áll és az egész olyan mint egy kisiskolás meséje. Talán nálam is többet elmond a filmajánló utolsó sora: “csak Roland lovag és az ő különleges fegyverei akadályozhatják meg a feketébe öltözött világpusztító tervének valóra válását.”

Egyik sem érdemli meg, hogy megnézzétek, talán még a szó is kár rájuk.
Közöttünk az űr: 10/2
A setét torony: 10/3

10/2 - Katasztrófa, Camera Obscura

Ha már pár napja Chuck Norris és Sylvester Stallone került műsorra, gondoltam csatlakozzon a pároshoz Dolph Lundgren. A 2010-es Ikarosszal kaptam a képembe egy tökéletes B-kategóriás akciófilmet. Nyilván hősünk megvédi kislányát meg a családját és próbálja kideríteni, miért vadásznak rá (vajon miért, hát mert bérgyilkos vagy, ember), szóval megy minden a maga kikövezett útján. Hogy ez az egész mire jó, mit üzen, miért készült és hova tart, nem kapunk választ, de úgy látszik a filmipar még mindig képes az ilyen kvázi “szenny” kategóriából pénzt kisajtolni. Amíg pedig így marad, meg kell barátkoznunk a ténnyel, hogy az agyatlan lövöldözés és nulla történet is elegendő lehet a világuralomhoz.

dl

Kedvenc hsz-em a port.hu-ról, “a bal mellső lábam” tollából: “Amikor megdugja a volt nőjét, ott bukik meg a mutatvány. Ja, spoiler.”

10/2

10/2 - Katasztrófa, Camera Obscura

Ajjaj. Keanu. Egy macska. Aki semmit nem csinál egy semmiről nem szóló, az átlagosnál is rosszabb akciófilmben. Amiben két lüke szerencsétlenkedik a véletlenek összjátékának kereszttüzében. Nem vicces, nem akciódús, nem látványos, nem elgondolkodtató, nem drámai – egyszerűen semmilyen. Az meg röhejesebb, hogy a halálokok többségét egy kismacska cukisága okozza, mert senki nem hajlandó odaadni másnak, még ha milliókról is van szó…

keanu

Az egyetlen értelmes poén az volt, amikor Keanu Reeves neve bekerült egy párbeszédbe. Az meg elég kevéske pozitívumnak. Ja igen, a magyar teljes cím: Keanu – Macskaland. Elmés.

10/2

10/2 - Katasztrófa, 10/3 - Nem ajánlott, 10/5 - Átlagos, 10/7 - Élvezetes, Camera Obscura

Van az úgy, hogy az embert lábra dönti a tüdőgyulladás. Van az úgy, hogy ilyenkor csak a háttérben szól a tv, hogy néhány olyan filmet is megnézzen, amit egyébként eszébe sem jutna. Az elmúlt napok filmterméséről most egyben számolnék be, mert ezek a filmek több szót talán nem is érdemelnek.

A kábelbarát – Nem első alkalommal láttam, de mindig kerestem benne azt a kis szikrát ami miatt szerethetném. Továbbra sem találtam meg a szikrát, ez abszolút nem vicces, nem poénos, sokkal inkább szenvedtetős alkotás (kicsit hajaz ezzel a Távkapcsra), pedig Jim Carrey hozza a figurát. Talán a rendezőnek csapnivaló Ben Stillerben keresendő a hiba, mely olyan súlyos, hogy kvázi nézhetetlenné teszi ezt a ’96-os játékfilmet. Kedvenc jelenetem, amikor reggel elindul a két jóbarát, hogy egy pár órás út után végül este érkezzenek meg úticélukhoz, mely a film későbbi jelenetében kiderül, hogy órás távolságon belül van…
10/3

06

Veszélyes iramban – Legális középiskolás gyorsulási verseny. Aha. A színészek mindent beleadtak, de a karaktereknek kábé se eleje, se vége, karakterfejlődést nem látunk, az igazán jó kocsikat pedig ne ettől a filmtől várjuk. A végén pedig jön a tanulság: ha sok pénzed van, akkor megnyerhetsz egy ilyen versenyt.
10/3

03

Marslakó a mostohám – Ez az 1988-as vígjáték már-már klasszikusnak mondható, a ’90-es években számolatlanul adta a tv, mert szórakoztató, és az akkori egyik top-téma fura feldolgozása: földönkívüliek mindenhol. Nehéz is értékelni, hiszen önmagát sem veszi komolyan, csupán egy egyszerű, szórakoztató játékfilmnek készült. Annak 30 éve megfelelő volt, ma már azért ez kevéske.
10/3

05

A specialista – Sylvester Stallone, 1994. Robbantásszakértő és kamuzsaru párharc egy mindenkit megkavaró nővel. Tipikus akciófilmsztori, a főszereplők tipikus bambulós nézésével. Ergya.
10/2

Gyilkos szezon – Egyik pillanatban a balkáni háborúról van szó, a másik pillanatban két fickó hubertusozik, a harmadik pillanatban meg úgy csinálnak, mintha meg akarnák ölni egymást. A végén kiderül, hogy igazából nem is akarták megölni egymást, csak feldolgozatlan feszültség bujkált bennük és örülünk, hogy már nincs a balkánon háború. Juhúú. Ha nem Robert de Niro és John Travolta lenne a két főszereplő, a filmet semmi nem mentené meg. Így talán egyszer nézhető. Talán.
10/2

02

A sötétség határán – Mel Gibson kínlódása, hogy kiderítse, miért halt meg a lánya. Igaz, ha 2 perccel később ölik meg, már a film első jelentéből kiderült volna minden és egyből a fináléra ugorhattunk volna. Így eltelt másfél óra szinte a semmivel. Amiért viszont jár a pirospont, az az apa-lánya kapcsolat megjelenítése: realisztikus, bájos és a végén megható.
10/3

04

Dupla csapda – Remek szereplőgárda, amivel nem sikerült kezdeni semmit. De tényleg. Egy trükkösnek látszódni akaró film, amiben több a visszaemlékezés és az értelmetlen párbeszéd, mint a cselekmény. Ha ebből a listából csak egyetlen filmet választhatsz, amit nem nézel meg, ezt válaszd.
10/2

01

Néma düh – Chuck Norris film 1982-ből. Nem szuperhős, de azért leveri a főgonoszt és ez így van rendjén. Ha egy kicsit többet tudtunk volna meg megőrült embertársunkról és kevesebb logikátlansággal találkozunk, akár még mai szemmel is működőképes filmet láthattunk volna. Így marad a B kategória és a gyenge eresztés.
10/3

07

Na ez lett volna a címben felvázolt nyolcas csomag. Tanulság: nem szabad betegnek lenni, különben be kell érni ilyesmivel. Úgyhogy most gyorsan felgyógyulok.

+1 Nyomorultak (1995) – Első nézésre sokszor zavaros, kesze-kusza és túlságosan mélyre törő filmnek tűnt, mely kiváló adaptációja az eredeti műnek. Mégis, bár sok jelenete kiváló volt, olykor túlságosan is művészi jeleneteivel zavarossá tette azt is, amit amúgy felesleges volt (pl. ugyanaz a színész az apa és fia). Túldramatizált alkotás, melyben van kraft, csak én voltam hozzá talán kevés. Úgyhogy nem is pontozom. Na jó, de 10/5.

10/2 - Katasztrófa, Camera Obscura

“Odaadom még a sisakomat is, csak kérlek, hagyd már abba ezeket a nyálas dumákat, mert már NEM BÍROM!” Áááá!!! Hogy lehet egy film ennyire nyálasan giccsesen csöpögősen ömlengős??? … 12. Jelenet: a haverunk meghalt, szomorúan ácsorgunk a sírjánál. 13. Jelenet: a középiskolai csapat kikapott 150 győztes meccs után és sírunk rívunk mint a kisgyerek és az élet szar és minden szar és brühühüüü. 14. Jelenet: nem baj, elmegyünk a katonai kórházba és ezután már mindenki heppi. 114. Jelenet: edző bá, edző bá, edző bá! Nyertünk, hu-húúúú, ki gondolta volna!!!

am

A csapatjáték, angol nevén a When the Game Stands Tall (végre egy cím, ami magyarul jobban hangzik!) egy olyan rószaszínű gumicukor, amibe ne harapj bele, sőt, rá se gondolj, mert már attól megfájdul a gyomrod. A 120 perc kb. 110 perce ömlengős nyáláradat az edzőbá meg az apuci meg a feleség meg a barát szájából. Kösz, erre nekem nincs szükségem. Az amerikai-focis jelenetek meg még jók is lennének, ha azok legalább betartanák e szép sport szabályait! Akkora hibákat követnek el, mintha készítenék egy európai focis filmet, ahol mondjuk a tizenegyesnél is lenne sorfal, vagy ahol minden gól véletlenszerűn érne 1, 2 vagy 3 gólt…. (Csak a legfőbb zavarosság: aki ért hozzá, figyelje meg, hogy a touchdawn-ért hol 6, hol 7 pontot írnak jóvá kapásból… szuper.)

Katasztrófa, nézhetetlen, értelmetlenül haladunk a sehova, semmit nem üzen, semmit nem örökít meg, semmilyen értéket nem teremt és semmitmondó. Na megyek megpróbálom levakarni magamról ezt a nyáltengert amit a nyakamba zúdítottak…

Értékelésem: 10/2

10/2 - Katasztrófa, Camera Obscura

“Tini Nindzsa Harci Teknőc,
tini Nindzsa Harci Teknőc.
Tini Nindzsa Harci Teknőc,
elszánt és gyors, csodahős!”

Még mindig eszembe jut gyerekkorom egyik legvagányabb mese-főcímdala. Olyan hangulata volt a tini nindzsa teknőcöknek, olyan megrajzolt animációja, amire csak annyit tudtunk mondani: “Kiirály!” Nem csoda hát, hogy amikor bejelentették, ebből is filmet forgatnak, már tudtam: hatalmas bukás lesz. Ennek oka pedig egyszerű: a filmet a mai tini korosztálynak készítették, a Transformers filmeken felnövő, Facebook-mániás 12-18 éveseknek; az eredeti képregények és rajzfilmek viszont a 20-30 évvel ezelőtti fiataloknak. Azóta változtak a trendek, változtak az elvárások. Hiába használják a legmodernebb filmes technikát, hiába rakják tele robbanásokkal, hiába vetíti rá Michael Bay saját gyermeteg filmes trükkjeit, attól az alapkoncepció nem fog megváltozni.

tini

Ráadásul mindaz, ami a mai trendeknek megfelel, csak azt éri el, hogy irtó béna lesz az egész. Itt van például a csajszi: Megan Fox megjelenésekor azt hittem kiköpöm a vacsorámat. Ennyire igénytelen szereplőt behozni a történetbe, aki még csak nem is illik a tini nindzsa mítoszba, aki ráadásul még hülye is, mert elfelejti, hogy gyerekként bizony volt neki négy teknőce akiket kimentett egy tűzben, ahol meghalt az apja? Hogy lehet ilyet elfelejteni? És hogy lehet, hogy többet van képernyőn, mint bárki más? Ez a fene nagy CGI-használat pedig kb. ugyanazt a hatást érte el a teknőcökön, mint a 2000-es évek első fele a weboldalakon. Emlékeztek még, hogy mennyi csillogó, undorító giffel pakolták tele a weboldalakat, csak azért, mert “erre is képesek vagyunk”? Na itt ugyanez az élmény ért: annyira királyak vagyunk, hogy CGI-ben szuper teknősöket hozunk létre, hogy sikerült 4 hegyitrollt megalkotni. Akik közül ráadásul az egyik haragszik a többiekre. És az is kiderül, hogy a mesével ellentétben Szecska-mester egy patkány volt korábban is. Patkány létből értelmes patkány lett, majd a csatornában, egy KÖNYVBŐL tanulja meg a ninjutsut. Jó, hogy nem a YouTube-ról. Számomra a tetőpontot mégis akkor érte el ez a nevetségesen alsórendű film, hogy Zúzó miután elbánik a teknőcökkel, egyszerűen ELSÉTÁL. Aha, persze.

A Tini nindzsa teknőcök egyetlen pozitívuma a képregény-stílusú nyitás, mely gyönyörűen megrajzolt bevezető. Na azt érdemes végignézni. Más pozitívumról sajnos nem tudok beszámolni… Kirtikán aluli CGI, kritikán aluli logikátlan cselekmény, sablonos, felszínes, teljesen feleslegesen szexista, értelmetlen (és alig látható) akciójelenetekkel tarkítva, poén semmi, béna szereplőválogatás, az eredeti mese hangulatának teljes kidobása és akkor még eddig finoman fogalmaztam. Mert ez a filmnek nevezett szemétkupac arra sem méltó, hogy felháborodjak azon, hogyan lehet egy ilyen filmet piacra dobni. Gyakorlatilag semmi szerethető nincs ebben a filmben. SEMMI. Tanulmányok hadát lehetne írni arról, mennyi és milyen jellegű hibát követtek el. Erre én nem vállalkoznék, már így is többet írtam róla, mint amennyit megérdemelne… Inkább megpróbálom minél hamarabb elfelejteni, hogy valaha is láttam, sőt, azt is, hogy valaha is megjelent ez a szánalom.

Értékelésem: 10/2

10/2 - Katasztrófa, Camera Obscura

A 2014-es Szexvideóban nagyon bíztam. Nem is tudom miért, talán Jason Segel és az alapvetően poénos alapszituáció miatt. Van egy még lélekben fiatal, de azért mégis idősödő apucink-anyucink akinek megsavanyodott a szexuális élete, így elhatározzák: videóra veszik éjszakájukat, hátha attól felpörögnek. Aztán persze majd kitörlik… Ez természetesen elmarad és eljut a rokonokhoz, közeli ismerősökhöz…

sexvid

Hogy lehetséges mégis, hogy egy ilyen könnyed alapszituációba is hibák ezreit öntötték? És most nem a színészi játékról, a vágásokról vagy a zenéről, mint filmes eszközökről beszélünk. Egyszerűen a cselekmény lett úgy megírva, ami egyenesen irritáló. Azon már nem is akadok ki, hogy egy kisgyerek zsarolja meg őket elég durván; azon pedig végképp, hogy (minispoiler, bocsi) pillanatok alatt bejutnak egy pornóoldal szervertermébe, hogy szétverjék azt, majd fél percen belül megjelennek a tulajok (minispoiler vége). Mintha nem ebben a világban élt volna a forgatókönyvíró… De azon már kiakadok, hogy a film több mint fele arról szól, hogy vajon az asszonyka megkapja-e élete szerződését, vagy sem, ezért mennek bele őrültségekbe, ez az egésznek a fő mozgatórugója… és mindez A FILM VÉGÉRE SEM DERÜL KI! Ez a filmes szakma teljes megalázása, a nézők semmibe vevése, totális balfékség. Mintha Indiana Jones mosolyogna egyet miután átjut a második talányon a Szent Grál kutatása során, ott állna a barlang mélyén, majd megjelennének a nácik akiket egy nagy viaskodásban legyőzne, majd kinézne a nézők közé, bedobná a “Harrison Ford mosolyt” és a végcím megjelenne feje felett: “És boldogan élt míg meg nem halt!”.

Hát köszi a szemenköpést Jake Kasdan és Kate Angelo, sikerült szemetet alkotnotok. (Ezt mi sem mutatja jobban, hogy az egyébként ilyen könnyed filmekre kevésbé érzékeny nemzetközi társadalom is csupán 5.1-re értékelte imdb-n.) Én még ilyen jószívű sem leszek.

Értékelésem: 10/2

10/2 - Katasztrófa, Camera Obscura

– Neee! Elraboltak két nukleáris töltetet!! Mit csináljunk, uram? Hajkurásszátok egymást a sivatagban és figyeld az időzítőt, mert ha lejár, jajj lesz! Ha meg mégis felrobban közben az egyik, keressetek boldogan szálldosó pillangókat, az annak a jele, hogy nincs semmi baj!
– Igenis, Uram!

A Rés a pajzson egy hihetetlenül béna, néhány ütős mondaton kívül semmit nem nyújtó akciómozi a ‘80-’90-es évek Zs kategóriás stílusában. Robbanás mindenütt, atom mindenütt, és két karakter, akik mindent túlélnek. John Travolta és Christian Slater ráadásul nem is szerethető karaktereket alakítanak (már ha színészi teljesítménynek számít amit művelnek). Komolyan venni nem lehet, élvezni nem lehet, jókat kacagni rajta nem lehet. Marad a fapofa és a figyelmeztetés: ne pazarolj el rá 110 percet az életedből!

Értékelésem. 10/2

10/2 - Katasztrófa, Camera Obscura

Béna propaganda

30-40 évesen Gyakornokok a Google-nál? Igen, legalábbis ebben a filmben a “digitális bennszülöttekkel” próbálja felvenni a versenyt 2 csávó, akik többet tudnak a kazettás magnóról, mint a számítógépről. Mégis elve elrendelt a sikerük, hiszen elszántak és csapatjátékosok (no meg szereznek némi protekciót).

gyak

A filmtől folyamatosan vártam volna a jobbnál jobb poénokat, hisz ki ne tudna mesélni a számítógéphez kevésbé értő emberekkel kapcsolatos vicces élményeket. Az Agymenők (Big Bang Theory) és a Kockafejek (IT Crowd) is bővelkedik ilyen poénokban, amik érdekes módon még azoknak is vicces, akik egyébként nem programozók és még csak nem is átlagfelhasználók… De hiába vártam, egy csepp igazi poént sem kaptam. Ez pedig egyet jelentett azzal, hogy láthatóvá váljon mi is ez tulajdonképpen: egy béna propaganda-film, semmi más. [De még annak is gyatra, mert én nem dolgoznék olyan cégnél, ahol tulajdonképpen leélem a mindennapjaimat a külvilággal való igazi kapcsolat nélkül; ráadásul a gyakornokokat akkor sem veszik fel, ha fantasztikus teljesítményre képesek, csak éppen nem az első helyezett csapatba kerültek.]

Ne nézzétek meg, olyan mint egy 2 órás “viccesnek akarok tűnni de igazából szörnyű béna vagyok” tv reklám…

Értékelésem: 10/2

10/2 - Katasztrófa, Camera Obscura

Nagyfiúk 2. Miért, miért, miért, miért? Amilyen számban nőtt a filmben a “híres színészek” száma, olyan fokozatosan esett a “színvonal”. A film elején megjelenő szarvas semmi volt az utolsó percek hatalmas bunyójához képest, ami simán lepipálta a Gyűrűk ura brutális ork-ostromait, akkora katarzist okozva, hogy képtelen voltam ezt giftelenül hagyni…

nagy2

Ja igen, magyarul: “Szerintem mindenki menjen a dolgára, semmi értelme ennek a beszélgetésnek az egésznek.”

Értékelésem: 10/2