10/6 - Jó alkotás, Camera Obscura

Úgyis odanézel

A Fűrész kettőn még csak apránként érződik, hogy el fog csúszni a franchise. Azt azonban, ami az első részt elképesztően jóvá tette, megpróbálták továbbvinni és ez mindenképp értékelhető. Itt kapunk egy rendőr apát, aki elfogja a kirakóst. Persze annak ez szándékos terve volt. Én mindig azokat az eseményeket tekintem fő szálnak, ahol a kirakós is szerepel. Ahol közelebbről szemügyre vehetjük ezt a sorozatgyilkost, aki próbálja bemagyarázni a nézőknek, hogy az, amit tesz, jó ügyet szolgál. És basszus, közel jár hozzá, hogy sikerüljön. Hogy végül miért nem sikerül neki, arról a vágás tehet – mindig átvált a “melléksztorira”, hogy valaki (vagy itt épp valakik) hogyan “játszanak”. Ami ráadásul elképesztően agyament sületlenség- és vértenger. Persze ezt is akarja kiváltani. Mindenki kap egy-egy olyan jelenetet, amitől szaltózik a gyomra, amitől a falat kaparja és ahol nem akar odanézni (de persze úgyis odanéz).

Jelen helyzetben egyébként az alapszituáció az, ami kevésbé fog meg, a főszereplő vergődése nem igazán jön át, sem őt, sem a fiát nem tudjuk sajnálni. A befejezésre azért összekapták magukat az alkotók (a tipikus fűrész receptnek ez kötelező eleme), de összességében nem érzem azt, hogy egy átlagos horrornál többet tudna. Abból meg tele a padlás.

10/6